"...az, hogy a váradi Biblia tűzből-vérből kimentett partiumi féniksként Kolozsvárott napvilágot láthatott, nem csupán jelentős egyház- és irodalomtörténeti esemény, hanem ígéret és jelkép is marad minden korok számára. 1660–1692 között Nagyvárad mint keresztyén város ugyanis csak a nevével fémjelzett Biblia által létezett. Más szóval: váradi Biblia helyett a török megszállás harminckét esztendeje alatt inkább a Biblia Váradjáról beszélhetünk."
Petrőczi Éva
"A magyar történelem, a magyar művelődéstörténet szempontjából emblematikus értékű az ún. Váradi Biblia. Rákóczi György fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsánna támogatásával kezdődhetett meg Erdélyben a kiadásra való előkészület. A szöveg minél pontosabb fordításához meghozatták Angliából, a frissen megjelent, Brian Walton-féle polyglott-bibliát is. Váradon nyomdát állítottak fel, itt kezdték meg a nyomtatást. Az Újszövetség 1660-ban el is készült. A várost elérte a 'veszedelem', a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt; s fejezhette be a kiadást 1661-ben Kolozsvárt felállított műhelyében Szenci Kertész Ábrahám."